K M Z - Krasnogorski Mechanicheskii Zavod
SZOVJETÚNIÓ

 

ZORKIJ 4 TÁVMÉRŐS FÉNYKÉPEZŐGÉP

"...A Zorkij kattog, hogy sose vesszen el...
Hogy volt egy idő...olyan fekete-fehér...."
/Koncz Zs.& Zorán - Osztálykirándulás
c. dalból Presser G.-Sztevanovity D./

Őszintén szólva kíváncsi lettem, hogy milyen az, amikor "a Zorkij kattog".
Azóta már tudom, hogy nem is kattogás ez, sokkal szerényebb annál.

Amikor megláttam a használtcikk kereskedés kirakatában, úgy gondoltam,
ideális lesz olyan gépnek, amit mindig magamnál tarthatok.
(A Zenit nagy és nehéz, a Minolta nekem túl drága ahhoz, hogy mindenhova cipeljem.) A Zorkij-ért 2900 Ft-ot kértek.
Kipróbáltam a záridőket, megnéztem a blendét, és mindent,
amit ilyenkor érdemes.

Próbaként ellőttem vele egy színes negatívot a Margitszigeten.
A padon sütkérező öregurak közül többen érdeklődve néztek rám,
volt akin még a meghatódottság is látható volt, amikor meglátta fiatalkora gépét. De hagyjuk az érzelmeket, hiszen még el sem árultam, mit jelent az, hogy távmérős gép?

A 20 évvel később készült Zenit -mint tudjuk- tükörreflex rendszerű.
Nos, a Zorkijban nincs tükör, helyette ún. Newton kereső van,
aminél a keresőkép két egymáson eltolt kép, amelyet az élességállító
gyűrűvel (objektíven) hozhatunk fedésbe.
(Tehát ha "csak egy képet látunk", akkor van élesre állítva a kép.)

Ezt először meg kell szokni a tükörreflex után, de nem bonyolult.
Mivel az élességállítás nem az objektíven keresztül történik, így
a blendét nyugodtan lerekeszelhetjük előre is, ez nem befolyásolja
a keresőkép fényességét.

Kezelőszervek balról-jobbra haladva:

A legnagyobb tárcsa a záridő beállítására szolgál.
Rengeteg idő beállítására van mód, arra viszont figyelni kell,
hogy záridőt csak a zár felhúzása után szabad állítani !!!
(A legtöbb gépnél mindegy a sorrend, a Zorkijnál viszont problémát okozhat,
ha nem a megfelelő sorrendben járunk el.)
A legrövidebb idő: 1/1000 s, a vakuszinkron 1/30-ad másodperc.

Középen az exponálógomb, alatta a zárretesz
(ha zárva van, nem készíthető felvétel a géppel.)

A jobb szélen a zárfelhúzó (és filmtovábbító) -érdekes, hogy itt nem kar
szolgál erre, hanem egyszerű henger...(tetején a képkockaszámláló látható.)

Ezen a fotón a jobb szélen -a visszacsévélő orsó alatt- található
a dioptriakorrekció-állító(!), -ennek segítségével a szemüveges emberek szabad szemmel is tudnak élességet állítani.

A gép tetejére vaku is helyezhető,- azonban mivel ez még nem
papucsos érintkezős, kell egy közdarab, aminek a szinkronkábelét
a gép elejére csatlakoztathatjuk.

(közdarab nélkül -mivel fém- a vakukat egyből rövidrezárná...)

A hátlapot védik a véletlen kinyitástól: nem a visszacsévélő orsót kell kihúzni,
hanem a kamera talpán lévő két kis fület kell kihajtani, és 180 fokkal eltekerni.
A hátlap egy darabban levehető, azonban a filmfeltekerő orsó betétje könnyen kiesik, ha nem vigyázunk a levételekor.

Ha ügyesek vagyunk, a 36 "kockás" filmre lazán készíthetünk 39, vagy
több felvételt is.

 

A Zorkij cserélhető objektíves gép, a képen a JUPITER-8 márkanevű 2/50-es alapobjektívvel látható. Ennek az objektívnek 11 lamellás a blendéje (!!!),
a rekeszértékek folyamatosan szabályozhatóak, -tehát köztes értékeket
is be lehet állítani.
Érdekes, hogy a skála logaritmikus, a 2 - 2,8 értékek között sokkal többet kell tekerni, mint pl. a 11-16 között.

Az objektív egyébként nagyon jó felbontású, hihetetlenül éles képeket
sikerült vele készíteni színes nyersanyagra is.

 

Így fest a gép hátulnézetben.
Ez a modell 1967-ben készült, több, mint 43 éves.
Az "50. October" cirilbetűs felirat is a 67-es évre emlékezik.

 

 

 

Záró gondolatok:

A géppel való megismerkedés után kezdtem el kutatni a Zorkij múltja után.
Ha megnézünk egy német gyártmányú Leica gépet, elsőre szembetűnik, hogy kísértetiesen hasonlít a Zorkijra. Ez nem véletlen :)

Sokan úgy tudják, hogy a Zorkijt az oroszok egyszerűen ellopták a német Leitz művektől. A valóságban viszont a sztálini Szovjetúnió
megvette a Leica II licenszét 1932-ben.

Azonban amíg egy Leica 199.000 Ft-nál kezdődik, addig a Zorkij-t 2900 Ft-ért meg lehet kapni, és a vicc az,
hogy nem is rosszabb a minősége. Fotóbörzén hallottam, hogy voltak akik úgy hamisítottak Leicát,
hogy a Zorkijról leköszörülték a feliratot, és belegravírozták a Leicát....

A távmérő hátránya csak nagyon közeli felvételeknél jelentkezik: nevezetesen: mivel kissé arrébb van a kereső, mint az objektív síkja,
így nem teljesen az lesz a képen, amit látunk. Ez persze idővel megtanulható.

Ettől függetlenül szerintem hihetetlenül nagy "feeling"-je van a Zorkijjal való fényképezésnek. Aki szereti a mechanikus gépeket,
az nem fog csalódni benne.

Az index fórumos Százbolha információja szerint a későbbi kiadású Zorkij 4C-n már felhúzókar van tekerő helyett,
valamint a 2/50-es Jupiter mellett készült hozzá 35/2,8 és 85/2 -es objektív is.
Ezekhez egy -a gépvázra külön felhelyezhető- külső kereső is tartozott, amivel az éppen használt látószöghöz megfelelő keresőképet vizsgálhattuk.

Alhazen-től tudtam meg, hogy " a cirill leica távmérője prizmás, míg az eredeti máig tükrös. az az ócsóbb...
ugye nem kell mondanom, hogy optikailag a prizmás a pontosabb? a bázistávról már nem is beszélek. "

Köszönettel tartozom Bodnár Róbertnek, illetve Varga Gézának is, a cikk megírása utáni javító észrevételeikért.

 

 

C) 2003. Szegecs
Legutóbbi frissítés: 2011.03.03.
A cikk utánközlésének jogát fenntartom.
A képek saját felvételek.